Archívum: 2017 (4)

Tevékenységtérkép

buék

Párszor már nekifutottam ennek az írásnak, sőt, a belsőség blogba néhány sort sikerült leírnom néhány sort ebből. Hogyan lett a Wartburgból Porsche, nagyjából ennek akartam a végére járni pár szóban. Nem könnyű leírni mindezt, de egy kis év végi pihenés közbeni olvasásnak szánom. Nekem az autók, a hobbi több, mint egy dolog amivel az üres óráimat kitöltöm. Szeretek benne fejlődni, új dolgokat megtanulni, még akkor is, ha ez nem egy mindig felfelé vezető út. Nyilván csak én vagyok olyan, hogy vannak mélypontok és pofára esések a történetben, de mindig úgy érzem tanulok ezekből. De térjünk a lényegre. Az én Porschém Laci Porschéja is. Laci unokatesóm férje. Sokszor futottunk össze útközben, esetleg egy-egy telefonhívás is volt, mi a helyzet. Egy-egy családi összejövetelen beszélgettünk, autós dolgokkal foglalkozott. Voltak ugratások is, hogy áll a(z éppen aktuális) Waresz, meg majd egyszer Porschék készülnek itt, nevettünk a garázsban. De mindenképp ki akarja majd próbálni, persze. Majd egyszer. Ha ezen túlleszünk. Vagy az meglesz. Majd, lesz, ha odajutunk. Laci egy családi mozizás közben rosszul lett. Lefordult a székről és meghalt. Az orvosok azt mondták, ha egy komplett team áll mellette, akkor sem tudják megmenteni. Két évvel volt idősebb nálam. Lacinak akkor és ott megállt az idő. Nincs többé majd. Minden, amit szeretett volna, amiről álmodott, amit halogatott, az köddé vált. Nagyon nehéz volt elhinni, hogy ez megtörténhetett. Önkéntes tűzoltó volt, tűzoltó temetése volt, amikor a szirénák megszóltaltak, arra nincsenek szavak. Hetekig csak néztem az úton, hátha jön szemben a fehér furgon benne ül piros felsőjében, és ez mégsem történt meg. A telefonomban még benne van a száma a mai napig. A feleségemmel akkor határoztuk el, hogy elég volt a "majd"-ból. Nincs mire várni. Most van csak, amit most megtehetsz, ne várj vele és ne ülj rajta. Ha menni szeretnénk valahová, akkor menjünk, most. Ha valamit szeretnénk elérni, akkor rajta. Nekem a Porsche volt az álom, amit szerettem volna. Ebben (is) maximálisan támogatott. Talán éppen ezért volt mélypont, amikor a piros 924-es csak nem készült, csak nem haladt és mindenütt csak az akadályok jöttek egyre. És talán ezért kellett a fehér minden perce, amit eddig is összehoztam vele, minden kilométer és benne töltött idő. Ne legyen majd, ha valamit szeretnél akkor rajta. Persze, most ez úgy hangzik még a közösségi oldalakon osztogatott bullshit-generátorok által gyártott tartalom, instant oravecnóra. Pedig, így van. Mielőtt ide kattintottál, tudom, hogy autós videót néztél, azt amikor a végén a kis mélységélességgel sárga szűrőn keresztül felvéve a tökéletes kameraállásból nézve elhajt a végtelenbe a szuperkocsival a csávó, láttam én is. Szerintem nem kell nézni. Csak kimész a garázsba, röffentesz és mész. Ha csak egy kicsi hiányzik hozzá, akkor kerítsd elő azt a kicsit. Ha van benned még egy morzsányi kitartás is akár, hogy egy öreg vasat helyrepofozz akkor hajrá. A többieknek középső ujj. Nincs majd, most van csak, csinálni kell, ahogy Vályi Pista mondaná, csupa á betűvel. Utólag is boldog karit meg előre is búék!

szembenaforgalommal @ . Szólj hozzá!

Alapok

Szóval, ott hagytuk abba, hogy motor felújítás. Elkészült minden, új volt még az új is, dugattyúktól kezdve mindent sikerült hozzá intézni, gyári csapágykészlet, fullra felújított hengerfej készült, hegesztve, nyomáspróbázva, mindennel együtt. Innentől kellett volna az egyszerűbb részeknek jönnie, tekintve, hogy az alkatrészek java részét már beszereztem hozzá közben. De mégsem jött, a szerelők egytől egyig "kidőltek" a feladat alól, és egy szép napon úgy gondoltam, hogy elég a szopórollerből, meghirdettem, majd olyan fél óra alatt el is kelt az autó. Még pár napig nálam volt, aztán kiürült a garázs. Soha nem csalódtam még ekkorát autóban, szerelőkben, és persze magamban sem, az első feladott projektem volt. Anyagilag nullára kijött a dolog, de jelentős időt vesztegettem el (éreztem elvesztegetettnek) és persze ideget is, amit megspórolhattam volna. Csalódtam a közösségben is, míg Wartburgok terén sosem tapasztaltam ilyen mértékű kirekesztést és magamra utaltságot, mint ennél a típusnál.
El kellett telnie pár hónapnak, hogy leülepedjen az eladás és feladás ténye, és újra ki tudjam tűzni magamnak a célt, hogy merre is szeretnék indulni. Közben voltam Wartburgokat nézni, majdnem vettem is, de aztán az utolsó utáni pillanatban mindig visszarántott valami: ha egyszer azt mondtam, hogy Porsche kell, akkor Porsche lesz. Vagy Impala, vagy semmi, mondta Laller, és mennyire igaza volt már, nem?
Távlati célként kitűztem egy kintről behozott, üzemképes, járóképes autó vásárlását majd honosítását. Több helyen érdeklődtem, nézegettem hirdetéseket, és közben minden egyes itthon meghirdetett, fellelt 924-est elmentem megnézni. Úgy érzem, ami hiba, baj, szívás egy autónál bejöhet az a pirosnál bejött, mégis vittem előre a projektet. Utólag sem csinálnám másként, és egyébként jó helyre került, folytatják a felújítást, csak jóval komolyabb apparátussal, mint ami nekem valaha rendelkezésre fog állni (ha kapok híreket róla, fel fogom tölteni), pár szinttel feljebb, nem itthoni garázs-hobbi szinten. A keresés közben jött szembe a fehér hirdetése, egy pénteki napon voltam megnézni egy szentendrén hirdetett darabot, már majdnem ráalkudtam és kezdtem beleélni magam, hogy az lesz a következő projekt, amikor délután feltették a fehéret. Friss műszaki, 1980-as, jön-megy-megáll. Természetesen azonnal felvettem az eladóval a kapcsolatot és másnap első érdeklődőként álltunk az autó mellett. Nem volt miről beszélni, próbakör, papír, ennyi. Itt is volt némi pauza, hosszú hétvége és egyebek mellett a csillagok szerencsés együttállására is szükség volt, hogy minden összejöjjön, de aztán egy szép, ámde igen hideg őszi napon hazahajtottam az autóval.
Az eltelt időben kapott egy gyors olajcserét és több apró javítást, a nagyobb javítások még hátravannak. Ezer apró sebből vérzik de jól tartja magát. Nagy törése nem volt az elmúlt 37 évben, több kisebbet sikerült felfedeznem rajta: elől a lökhárító felett látszik egy kis indicens nyoma és az egyik hátsó lámpa felett-mellett történt vele valami. A hossztartók, padlólemez, lámpafészkek, kerékdob mögötti részek meglepően épek. A küszöb gyári, van rajta gitt, a sárvédőkre is került némi tapasz, de meglepően egyben van a kaszni.
Sok egyértelmű információt nem tudtam meg az elmúlt évekről, kb 2007 körül került a tulajhoz akitől megvettem, sok mindent javíttattak rajta, viszont az autó az utcán állt leginkább, ami a motortérben található igen igen jelentős mennyiségű levélből és a meglehetősen lefingott állapotú fényezésből látható volt. Sikerült megtalálni több korábbi tulajdonosát, akik anno még gondját viselték a járműnek, tőlük sikerült megtudni sok érdekességet az autóval kapcsolatban, így fény derült több homályos pontra is közben.

Egyelőre minden hiba ellenére örömmel használom az autót. A nagyobb hibák kijavítása folyamatban van, alkatrész rendelésekre és hasonlókra várok, a kisebbeket szabadidőmben otthon orvosolgatom folyamatosan. A leg-punkabb dolog egy lepattant Porschéval járni. Sosem volt ilyen kopott, itt-ott hiányos autóm, minden járművem külső és belső állapotára igen nagy gondot fordítok, de most mégis, valahogy megcsapott ennek a szele. Bevágódok a Tesco parkolóba és a bevásárlás tartalmát beszórom az üveg alá hátra, vagy elmegyek ügyet intézni vele, pont erre volt szükségem, úgy érzem. Jövőre sorra kerül a külső rendberakás is, azonban addig is futni fog az autó, amennyit csak lehet.


szembenaforgalommal @ . Porsche 924 . 2 fotó . Szólj hozzá!

Tapsra csere

Szóval piros volt, fehér lett, mindegy, ez van. Egy ment, egy jött, az olajkosz a köröm alatt, benzinszag maradt, ennyi a lényeg, nemde.

Kérdés, van?
szembenaforgalommal @ . Porsche 924 . 1 fotó . Szólj hozzá!

Oldal

Itt szerepelt pár autó korábban, amelyeket egy másik oldalra gyűjtöttem össze:
http://www.trainmodeller.hu/nalam-keszult/
Nem ilyen részletesen, csak 1-1 képpel bemutatva átkerültek oda.
szembenaforgalommal @ . Szólj hozzá!